| |
Fel
|
|
Találkozás Földes Imrével,
a Zeneművészeti Főiskola
Zene- és Énektanárképzőjének tanárával
(1970)
Ezeket mondta el nekem:
1949-ben kerültem a Zenei Gimnáziumba. Most is nagy szeretettel emlékezem osztálytársaimra: Mahler Györgyire, Antal Imrére, Prokopius Imrére és a többiekre, a „bölcsek körére”, amelynek tagjai jómagamon kívül Hamburger Klári, Zalán Krisztina, Dobszay László, Devich Sándor és Králik János voltak. Szerettük egymást és tanárainkat is. Igazi „klassz” osztály voltunk! Bíró Lajos, Bíró Sándor, Balázs Ica néni, Sztupár tanár úr, Kertész tanárnő, Papp Marika néni, Kiss Kázmér és Józsy tanár úr tanítottak minket.
Nem tudom, mi okból, de engem ritkán feleltettek. Oly ritkán, hogy mikor Papp Marika néni vette át az osztály földrajzoktatását, s ő ezt a „hagyományt” nem ismerve, a második óráján így szólt: „Magyarország szénbányászatáról beszél… Földes!” — nem akartam hinni a fülemnek. Reménykedve vártam egy földindulást, tűzvészt vagy legalábbis életmentő csengetést. De semmi sem történt. Kivonultam a táblára rajzolt vaktérképhez. Kezembe vettem a krétát, sóhajtottam egy nagyot, és belefogtam: „Magyarország szénbányászatának központja… Budapest!” és a táblára, a térkép megfelelő helyére odarajzoltam egy keresztet. Kocsis Zoli zongoraestjének volt hasonló sikere, mint nekem akkor… Az osztály röhögve borult a padokra. Egyedül Papp Marika néni maradt komoly: „Földes, Maga nem készült!” — állapította meg tárgyilagosan. „No nem, valóban nem” — mondtam legalább olyan tárgyilagosan. Letettem a krétát és helyrementem. Szép volt!
A DISZ iskola-kultúrosa voltam. A késések elhárítására kitaláltam a kora reggeli lemezhallgatást (¼ 8 – 8-ig). Szombat délutánonként pedig megszerveztem a jelenlegi zenetörténeti előadásaim ősét. Nem volt ritka, hogy száznál többen jöttek el operákat, Messiást hallgatni!
Minden osztály egy-egy kultúrosával együtt szerkesztettük az iskola faliújságát. Tele volt humoros cikkekkel, rajzokkal. Rejtvényeket is adtunk közre. A helyes megfejtőket az iskola pénzjutalommal díjazta.
1953-ban hagytam el a Zenei Gimnáziumot, 1955-ben a Szakiskolát, de hamarosan — 1961-ben — ismét visszakerültem, tanárként.
Balla Katalin
Készült: 1970. március
|
|