Földes Imre

Földes Imre publikációi

 

Hangrendszerek és hangsorok
a 20. század zenéjében
2. rész

 

III. Ultrapentatónia

Az ultrapentaton (ultra latin, pentatónia görög–latin szóból: pentatónián túli) jelenségekkel három csoportban foglalkozunk:


A) Pien-hangok;

B) Többrendszerűség;

C) Módosítások, elhangolások.

 

A) Pien-hangok

 

Az anhemiton pentatónia nagyobb hangköztávolságait (a kistercet) szívesen hidalják át a legősibb pentaton kultúrák is az anhemiton pentatóniától idegen, pien hangokkal. (pien, kínai: változás, változtatni, megváltoztatni. A régi, elfogadottal szemben az újabbat, a „dekadenciát” jelenti — Dr. Csongor Barnabás szóbeli közlése.) A és közötti , a szó és közötti nemcsak régi, anhemiton népdalainkban,  de műzenei dallamokban is megjelenik.

 

+:

 

+:

 

 

A és közötti , a szó és közötti pien-hang összehasonlíthatatlanul gyakrabban fordul elő, mint a és közötti , illetve a szó és közötti . Vajon mi lehet ennek az oka? A magyarázat nagyon is kézenfekvő. A  és a az anhemiton pentatóniához legközelebb álló kvintrokon hang, míg a és a az anhemiton pentatóniától távolabb eső, idegenebb hang.

  

++:

 

Ha az anhemiton pentatóniához nem egy, hanem két idegenebb hang társul, ez a két hang túlnyomórészt a és a . Miért? Már tudjuk. Ez a két hang áll az anhemiton pentatóniával a legnagyobb (kvint-) rokonságban:

 

 

A 41., 42. és 44. példákban a és hangok szerepe a többi hanghoz képest másodrendű. Átmenő hangok. Csak színezik a pentatóniát. Annak ellenére, hogy ezek a dallamok hangkészletük alapján akár infradiaton, illetve diaton dallamok is lehetnének, valójában a pentatóniához állnak közelebb.

 

Bizonyos, hogy Kodály Psalmus Hungaricusának gyönyörű témáját még a hangsúlyos helyen megjelenő ellenére is az ultrapentaton feliratú skatulyába helyeznénk:

 

De hogy nem éles a határ pentatónia és diatónia között, nemcsak népdalpéldákon bizonyítható. Bartók III. zongoraversenyének fúgatémája félúton áll pentatónia és diatónia között:

 

 

B) Többrendszerűség

 

Kétrendszerűség. Régi stílusú, kétrendszerű, kvintváltó népdalainkban (és a hasonló szellemben fogant műzenei dallamokban) a felső pentaton rendszerhez képest a tiszta kvinttel lejjebb levő — az alsó rendszerhez képest a kvinttel feljebb lévő — pentaton rendszer tartalmaz egy idegen, az anhemiton pentatónián túlmutató hangot:

 

 

Háromrendszerűség. Kodály: Ádám, hol vagy? című dalának első három sora soronként más anhemiton pentaton rendszerben van:

 

A három ötfokú rendszer hangjai hétfokúsággá egészítik ki egymást, mégsem kétséges, hogy Kodály dallama az ultrapentaton hétfokúak, és nem a diaton hétfokúak családjába tartozik.

 

 

 

C) Módosítások, elhangolások

 

A népzenék gyakorlatában is gyakran találkozunk valamely hangrendszer egy-egy (olykor egyszerre több) hangjának módosításával, elhangolásával.

 

Jól ismerjük a magyar, de számos más népzenéből is a nálunk „dunántúli”-nak nevezett pentatóniát. (Gondoljunk a „Szőlőhegyen keresztül” dallamára.) A  finálishoz képest semleges (se nem kis-, se nem nagy-) tercet — sokszor nagytercet — és semleges szeptimet — sokszor nagyszeptimet — tartalmazó hangsor tulajdonképpen az anhemiton pentatónia két hangjának elhangolásával létrejött hemiton (hemi görög, tonus latin szóból = félhangos) pentatónia:

 

(A finális alatti szó hang a „dunántúli” pentatóniában sohasem módosul!)

 

Bartók Vázlatok című zongoradarab sorozatának ötödik tétele: Román népdal. Hangsora a „dunántúli” pentatóniával rokon hemiton pentatónia. A finális feletti szeptim nem, de a terc módosul:

 

A alaphang fölötti tiszta kvint () elhangolásával () találkozunk a Mikrokozmosz hatodik füzetének 151. darabjában. Mi sem bizonyítja jobban az elhangolás tényét, mint az, hogy ugyanegy dallamban ott áll az eredeti (anhemiton) és a módosított (hemiton) alak:

 

 

Búcsúzzunk el az ultrapentatóniától egy izgalmas Bartók-példával:

 

 

Dallamunk két anhemiton pentaton rendszer (pontosabban: az alsó „hiányos” pentaton, vagy ha úgy tetszik pentaton tetrachord, a felső pien-hangos pentaton) hangjaiból épül:

 

 

A két rendszer egymáshoz való viszonyát háromféleképpen is szemlélhetjük:

 

1. Ha a felső rendszert Á= rendszernek tekintjük, akkor ettől az alsó Disz=rendszer szűk kvint távolságra van. Vagyis az idézett részletben egymástól nem tiszta kvint — mint népzenénkben —, hanem szűk kvint távolságra levő rendszerek keverednek:

 

 

 

2. Ha a felső rendszert D=rendszernek tekintjük, akkor ettől az alsó, Disz=rendszer félhang távolságra van. Ezek szerint egymástól félhang távolságra levő rendszerek hangjai találkoznak össze Bartók IV. vonósnégyesének fenti dallamában:

 

 

3. A felső, D= rendszer hangjai az alsó rendszer valamennyi hangjának félhanggal lefelé elhangolásából jöttek létre:

 

 

 



 

 

A zenei példák forrása:

 

41. Kodály: Zrínyi szózata, 46. oldal, szoprán.

42. Stravinsky: Le Sacre du Printemps / Tavaszi áldozat 48-tól, Esz klarinét (pikoló), basszusklarinét.

44. Debussy: La fille aux cheveux de lin / A lenhajú lány (Prelűdök I. kötet), 1–11. ütem, zongora.

46. Kodály: Psalmus Hungaricus, 2-től, alt és basszus.

47. Bartók: III. zongoraverseny 3. tétel 228–236. ütem, zongora.

48. Bartók: Pentaton dallam (Mikrokozmosz II. füzet 61.) 4–15. ütem, zongora.

50. Kodály: Ádám, hol vagy? (Öt dal op. 9) 4–11. ütem.

53. Bartók: Vázlatok op. 9/b No. 5 (Román népdal) 1–12. ütem, zongora.

54. Bartók: Hat tánc bolgár ritmusban No. 4 (Mikrokozmosz VI. füzet 151.) 25–28. ütem, zongora.

55. Bartók: IV. vonósnégyes 5. tétel, 285–295. ütem, 1. hegedű.

 


©2024 Földes Imre
  
Szerkesztés, szöveggondozás: Jakab Géza   —   Webmester: Kenéz László
  
A foldesimre.hu honlap semmiféle sütit (cookie) nem használ,
személyes adatot sem marketing, sem analitikai célból nem gyűjt.