Földes Imre

Földes Imre publikációi

 

Levél Kurcz Györgynek

(1974)

 

 

Kurcz György,
a TIT titkára részére

 

 

Kedves Titkár Úr!

 

 

Meixner Mihály, a Magyar Rádió munkatársa, szabadegyetemi előadó, a Zenei Szakosztály tagja levelet írt nekem, amelyből néhány bekezdést ideírok Neked:

 

Néhány nappal ezelőtt telefonértesítést kaptam Rényi Katalintól, aki — érezhetően kellemetlen szituációban lévén — közölte velem, hogy most jött az új gazdasági vezetőtől, akitől kemény letolást kapott, miután, úgymond az igazgató: vannak, akik nem veszik fel a honoráriumot a kellő időben, és ez ezentúl megszűnik. Tehát pontosan, a kifizetés napján, vagy utána néhány napon belül be kell menni a honoráriumért, különben nem tartják tovább ott, hanem kellő késedelemmel postán továbbítják… Ugyancsak oktató leckét kaptam a pénztárban is, mondván, hogy nem illendő ilyen későn jönni a honoráriumért… Nos, én néhány helyen már vettem fel tiszteletdíjat, de sehol sem fordult elő, hogy amiatt oktattak volna ki, iskolásgyerekhez méltó módon, mert nem elég korán mentem be pénzért, ez kizárólag a TIT-ben fordul elő, ahol eddig legalább tizenötször fordult elő, hogy naiv létemre több honoráriumot egyszerre akartam átvenni, és minden esetben finoman bár, de közölték velem, hogy ez itt nem így megy. Nos, nem tudom, hogy a TIT nem tudná-e átvenni a Filharmónia, a Televízió, vagy a Rádió stílusát, akik öt–hat hónap után is a legnagyobb készséggel, és főleg minden megjegyzés nélkül adják át azt az összeget, amiért az előadó — szerény képességei szerint, de mégis lelkiismeretesen — megdolgozott. Sajnos, úgy hiszem, egyik előadónak sincs olyan sok ideje, hogy minden esetben ilyen dolgok miatt izgassa magát, utánaszaladgáljon annak, ami megilleti, és ha — Uram bocsá’ — nem azon a napon, hanem később megy a pénzéért, talán nem történik semmi baj. Szerény véleményem szerint a TIT célja az, hogy minél szélesebb körű, és használható előadógárdát gyűjtsön maga köré, és az az érzésem, hogy nem ilyen eszközökkel lehet a leginkább az előadók kedvét felajzani egy-egy újabb előadás megtartásához!!!…

 

A fenti levélhez a következő megjegyzéseket szeretném hozzáfűzni:

 

Ha valakinek, úgy a TIT gazdasági igazgatójának tudnia kell, hogy a TIT van az előadókért (nélkülük ti. nincs TIT) — és nem fordítva. Az ismeretek terjesztésének munkáját az előadók végzik. A TIT gazdasági apparátusának az a feladata, hogy ezt elősegítse, megkönnyítse és az előadó munkájának bérét mielőbb kifizesse.

 

Tudok olyan kitűnő muzsikusról, aki a hatvanas évek eleje óta nem hajlandó TIT-előadásokat tartani. Hogy miért? Mert megszűnt az a gyakorlat, hogy az előadás előtt fizetnek. Ti. az ötvenes években — én már csak hallomásból tudom — a TIT képviselője, borítékban, már előadás előtt átadta a tiszteletdíjat az előadónak! Az illető muzsikusnak az a véleménye, hogy ha valaki vesz valamit az üzletben, rögtön ki is kell fizetnie. A TIT-előadó miért kölcsönözze az „áruját”…?

 

Azonnal fizetni, tudom, ma már nehezen megvalósítható (bár vannak kisebb intézmények, amelyek ma is előre fizetnek!), de kíváncsi lennék, mit szól ehhez az állásponthoz a gazdasági igazgató, aki a tiszteletdíj átvételét még az előadás után is feltételekhez köti?

 

Az előadó akkor veszi át a pénzét, amikor jónak látja, amikor ráér. Ha kedve tartja: fel se veszi… (Ez ti. nem a fizetése, amit a munkahelyén kap kézhez.) A gazdasági igazgatónak pedig nincs joga a TIT munkatársain keresztül üzengetni az előadóknak, és ezzel az előadót lejáratni, megalázni. Ez az én véleményem, és őszintén remélem, hogy találkozik a Tiéddel.

 

 

Szeretettel üdvözöllek

 

 

Földes Imre

[a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) Zenei Szakosztályának elnöke]

 

 

Budapest, 1974. november 18.

 


©2023 Földes Imre
  
Szerkesztés, szöveggondozás: Jakab Géza   —   Webmester: Kenéz László
  
A foldesimre.hu honlap semmiféle sütit (cookie) nem használ,
személyes adatot sem marketing, sem analitikai célból nem gyűjt.