|
Fel
|
|
Hangrendszerek és hangsorok a 20. század zenéjében 4. rész
V. Infradiatónia
Ismerkedjünk most meg a diatóniánál eggyel kevesebb fokú hangrendszerrel, a hexatóniával, és a diatónia hat-, öt-, négy-, három- és kéthangú hangsoraival.
Hexatónia
A hexatónia hat kvintrokon hang rendszere:
A hangok számát tekintve az öt kvintrokon hangból álló pentatónia és a hét kvintrokon hangból álló diatónia között helyezkedik el, mégis ezeknél összehasonlíthatatlanul ritkábban fordul elő. (Hogy miért, erre cikksorozatunk végén igyekszünk majd választ adni.)
Ha összevetjük 82. példánkat a 41., 42., 46. és 48. példákkal, kitűnik, hogy miért az infradiatónia és miért nem az ultrapentatónia keretében beszélünk a hexaton hangrendszerről. Igaz, mind az öt dallam egymással kvintrokonságban álló hat hangból áll, de míg az Honegger-dallamnak a diatonikus félhanglépés szerves alkotóeleme, addig ez a hangköztávolság a 48. példában elő sem fordul, a 41., 42. és 46. példában is csak pien-hang révén kerül.
A diatónia nem valamennyi hangját tartalmazó, skálaszerűen szomszédos hangokból álló hangsorai a következők:
Hexachord
A diatónia hat különböző szerkezetű hexachordja:
És mindegyikhez álljon itt egy-egy dallampélda:
Ez utóbbi, lokriszi hexachord hangkészletű dallam az előző példáktól abban különbözik, hogy záróhangja nem a hexachord legalsó hangja. Valóban: szép példatárat állíthatnánk össze olyan dallamokból is, amelyek a hexachordok (és természetesen pentachordok, tetrachordok stb.) különböző fokán végződnek.
Pentachord
A diatóniában ötféle pentachord van:
A diaton chordok közül ezek fordulnak elő a leggyakrabban. Bartók különösen kedveli. A Mikrokozmosz első darabjainak hangkészlete nem is több, mint egy-egy öt ujjnak való pentachord. De a későbbiek témái, témafordulatai is gyakran mozognak a diatónia öt szomszédos fokán:
Tetrachord
Íme a négy különböző szerkezetű diaton tetrachord, megfelelő Stravinsky-példákkal:
Trichord
A diatónia trichordjai:
Csak a második és harmadik típusra közlünk példát, hiszen az első — dúr jellegű — típust már ismerjük: megegyezik az anhemiton pentatónia egyik trichordjával.
Bichord
A diatónia két bichordja közül is csak a második — félhangos — bichordra mutatunk dallamot. Az első — egészhangos — bichorddal az anhemiton pentaton bichordok között találkoztunk.
Mielőtt — szokásunkhoz híven — néhány infradiaton dallamot közölnénk az analízist kedvelőknek, hadd adjunk egy kis gondolkodnivalót mellé: honnan lehet tudni egy dó-ré-mí hangkészletű dallamról, hogy trichordja anhemiton pentaton trichord vagy diaton trichord?
A zenei példák forrása:
82. Honegger: III. szimfónia 2. tétel 20-tól, fuvola. 85. Stravinsky: A Tűzmadár szvit, Ronde des princesses / A hercegnők körtánca 1 és 2 között, oboa. 86. Stravinsky: Les Noces / Menyegző 103 és 104 között, szopránszóló. 87. Kodály: Liszt Ferenchez 76–79. ütem, szoprán. 88. Bartók: 3. rondó 6–14. ütem, zongora. 89. Kodály: Magyarország címere 16–22. ütem. 90. Honegger: Jeanne d'Arc a máglyán 68 és 69 között, Catherine. 92. Bartók: Hat unisono dallam No. 1 (Mikrokozmosz I. füzet 1.), zongora. 93. Bartók: Hat unisono dallam No. 2/B (Mikrokozmosz I. füzet 2/B.), zongora. 94. Bartók: Kóta ponttal (Mikrokozmosz I. füzet 7.), zongora. 95. Bartók: Triolák líd hangsorban (Mikrokozmosz II. füzet 55.) 1–8. ütem, zongora. 96. Bartók: Zsongás (Mikrokozmosz II. füzet 63.) 4–16. ütem, zongora. 98: Stravinsky: Les Noces / Menyegző 21–24, szopránszóló. 99. Stravinsky: Le Sacre du Printemps / Tavaszi áldozat 132-től, trombita. 100. Stravinsky: Les Noces / Menyegző 87 és 88 között, szoprán. 101. Stravinsky: Le Sacre du Printemps / Tavaszi áldozat 181-től, fagottok. 103. Stravinsky: Mise, Sanctus 43 és 45 között, tenor. 104. Honegger: II. szimfónia 1. tétel 11–17. ütem, brácsák. 106. Debussy: La sérénade interrompue / A megszakított szerenád (Prelűdök I. kötet) 32–40. ütem, zongora. 107. Bartók: Resteknek nótája 1–12. ütem, I. szólam. 108. Debussy: La mer / A tenger 3. tétel 58 és 59 között, fuvola. 109. Honegger: Le Roi David / Dávid király, Cantique de fête / Ünnepi ének (15. tétel) 8–15. ütem, szoprán I. 110. Stravinsky: A Tűzmadár szvit, Finale 11–12, kürt szóló. 111. Penderecki: Stabat Mater, indítása, I. kórus, tenor. 112. Stravinsky: Renard / Róka 12 és 13 között, tenor II. 113. Bartók: Bolyongás 34–42. ütem, I. szólam. 114. Stravinsky: Zsoltárszimfónia 1. tétel 4–5, alt. 115. Prokofjev: Alekszandr Nyevszkij kantáta 40–41, szoprán. 116. Stravinsky: Le Sacre du Printemps / Tavaszi áldozat 28 és 30 között, trombita. 117. Debussy: Fêtes / Ünnepek (Nocturnes / Noktürnök No. 2) 15–16, I. hegedű. 118. Bartók: Concerto I. tétel 12–18. ütem, csellók.
|
|