| |
Fel
|
|
Hangrendszerek és hangsorok
a 20. század zenéjében
8. rész
VI. Ultradiatónia (folytatás)
Heptatonia tertia
A diatónia — vagy mondhatjuk így: heptatonia prima — és a heptatonia secunda mellett lehetséges még egy „harmadik hétfokúság”. A skálaszerűen szomszédos hangok a heptatonia tertiában is vagy egész-, vagy félhang-távolságra helyezkednek el egymás mellett, de míg a diatóniában három, a heptatonia secundában négy, a heptatonia tertiában öt egészhang után következik félhang.
Könnyen belátjuk, hogy csak egész- és félhangokból álló hétfokú hangrendszer nincs több, hiszen hat egymást követő egészhang-lépéssel már eljutunk az oktávig.
A heptatonia tertia hangjai között még a heptatonia secundánál is kevésbé érvényesül a kvintrokonság. Csak többszörösen megszakadó, 11 fokú kvintlánccal ábrázolhatjuk:
A másik két heptatóniához hasonlóan a heptatonia tertiának is hét modusza van.
A „harmadik hétfokúság” ritka hangrendszer, de olykor ugyanegy műben többször is találkozunk vele. 184., 185. és 186. példánk Debussy Játékdoboz (La boîte a joujoux) című balettjéből való.
Bőmásodos hangrendszerek
Ha egész- és félhangokból álló heptaton hangrendszer nincs is több, van számos, ahol egy vagy két bőmásod található. (Három bőmásodos hétfokú hangrendszer miért nincs?) Terjedelmes kötetet tenne ki, ha érdemben foglalkoznánk valamennyi bőmásodos hangrendszerrel és moduszával. Lássunk tehát egyikből is, másikból is egyet-egyet.
Az alábbi dallam hangsorát aligha kell bemutatni:
A dúr mellett az utóbbi évszázadok európai műzenéjének legnépszerűbb hangsora az összhangzatos (harmonikus) moll.
Az összhangzatos moll egy bőmásodos hangrendszer modusza.
Déli szomszédaink népzenéje, India zenéje, számos más keleti zenekultúra, a cigányzene, a múlt század magyar zenéje szép példákat kínál valamennyi moduszra. Az összhangzatos moll hangrendszerének egy-egy tetrachordját, pentachordját, hexachordját századunk magyar zeneszerzőinek műveiben is megtaláljuk:
A két-bőmásodos hangrendszerek közül a legismertebb az ún. cigány hangsor (cigány-moll, bőkvartos moll) hangrendszere:
Két moduszára idézünk példát Bartók 44 hegedűduójából (Oláh dal), és Debussy zongoradarabjából, a Granadai estéből:
Nem folytathatjuk tovább! Legyen a kíváncsi olvasó feladata, hogy kiszámítsa: az oktávot tizenkét félhangra osztó zenei világunkban hány olyan bőmásodos hétfokú hangrendszer van, amelynek moduszaiban csak egy, és hány olyan, ahol két bőmásod található?
Ha a kapott számot héttel megszorozzuk, megkapjuk az összes bőmásodos modusz számát. Ha ehhez még hozzáadunk 21-et (a diatónia, a heptatonia secunda és a heptatonia tertia 7-7, összesen 21 különböző szerkezetű moduszát), az eredmény egy háromjegyű szám lesz, az összes lehetséges — félhangokból, egészhangokból, valamint bőmásod-lépésekből álló — hétfokú hangsor száma.
A zenei példák forrása:
184. Debussy: La boîte a joujoux / Játékdoboz, II. tableau 1–4. ütem, zongora.
185. ua. I. tableau 18–21. ütem, zongora.
186. ua. I. tableau 149–152. ütem, zongora.
187. Kodály: Tricinia No. 2 (A zergék — Kistétényi Melinda szövege), 21–24. ütem, I. szólam.
190. Bartók: Arab dal (44 duó No. 42) 19–37. ütem, I. hegedű.
191. Bartók: Napkeleten (Mikrokozmosz II. füzet No. 58) 4–7. ütem, zongora.
192. Bárdos: Távoli álom 7–20. ütem, tenor, majd tenor és basszus.
193. Kodály: Tricinia No. 24 (Pálmák alján — Kistétényi Melinda szövege), 5–14. ütem.
196. Bartók: Oláh nóta (44 duó No. 7) 1–8. ütem, II. hegedű.
197. Debussy: La soirée dans Grenade / Granadai esték (Estampes / Metszetek No. 2), 7–15. ütem, zongora.
|
|