Hangrendszerek és hangsorok
a 20. század zenéjében
14. rész
X. Hangsorok egymás alatt
Mindezidáig túlnyomó többségben lineáris jelenségekről esett szó. Ebben a fejezetben, ha röviden is, néhány jellegzetesen 20. századi, vertikális jelenségre hívjuk fel az olvasó figyelmét.
I. Komplementer elv (latin compleo: kiegészít). Nem mindig egy, olykor két vagy több szólam hangjai együttesen, egymást kiegészítve eredményezik valamely hangrendszer hangjait. Különösen a komplementer tizenkétfokúság gyakori, amely pl. Kurtág György Vonósnégyesének ötödik tételében világosan tanulmányozható:
II. a) Más-más alaphangú, de megegyező, b) hasonló alaphangú, de különböző, c) más-más alaphangú és különböző hangsorok egyidejű alkalmazása mindennapos századunk zenéjében.
a) Debussy Children's corner c. sorozatának egyik remeke a Jimbo's Lullaby (Az elefánt bölcsődala). Alábbi részletében az anhemiton pentaton dallamot a kvinttel lejjebb levő anhemiton pentatónia hangjaiból álló ostinato kíséri:
b) Azonos alapú dúr- és moll-jellegű pentachord ütközik a Mikrokozmosz II. füzetének 59. darabjában:
c) Bartók az I. bagatell felső sorában négy kereszt, az alsóban négy bé előjegyzést ír. Ha a felső sor hangjait skálaszerű egymásutánba írjuk, a négy keresztes dúr, az É-dúr hangjai állnak előttünk. Az alsó sor ugyanakkor a négy bés fríg, a C-fríg hangjaiban mozog:
III. Tükrözés. Érdemes az I. bagatell két hangsorát közelebbről szemügyre venni. A dúr és a fríg hangsor ugyanis, hangközeit tekintve, egymás tükörképei:
Háromfajta tükrözésről beszélhetünk:
1. Reális a tükrözés, ha a hangközök nagysága a tükrözés következtében nem változik meg.
2. Tonális a tükrözés, ha a hangközök nagysága megváltozik annak érdekében, hogy a hangok egy bizonyos hangrendszeren belül maradjanak.
Az Hommage à J. S. B. (Mikrokozmosz III. füzet No. 79) első négy üteme például nem lép ki a dúr pentachordból:
Természetesen reális tükrözésnél is maradhatunk hangnemben:
3. Fázistükrözésnek nevezném azt a jelenséget, amikor a dallam irányát ugyan megtartjuk, de sem a hangközöket nem tükrözzük pontosan, reálisan, sem a hangrendszerben nem maradunk benne.
Ilyen fázistükrözéssel találkozunk a Mikrokozmosz I. füzetének Ellenmozgás (No. 17) című darabjában. Bartók a nagyon konszonáns oktáv hangközzel (C–C), a kevésbé disszonáns nagynóna (F–G) helyett, a nagyon disszonáns kisnónát (Fisz–G) állítja szembe:
Akinek kedve van hozzá, gyakorolja a tükrözést az alábbi két táblázat segítségével!
A legfelső sorban tizenhárom különböző pentachordot, alattuk ezeknek prím, tiszta kvint és nagyszekund távolságra levő reális tükörképeit találjuk. (Magától értetődő, hogy nemcsak pentachordokat, hanem oktávig kiegészülő hangsorokat is lehet tükrözni, és minden hangközből, nemcsak a fentiekből.)
a) Játsszuk össze zongorán (vagy énekeljük zongorával) a felső két sort, előbb skálaszerűen oda-vissza, majd valamilyen — pl. az alábbi — dallammodell segítségével:
b) Játsszuk össze a tiszta kvint- és nagyszekund-tükröket is! Az 1:3 modell pentachordja például így hangzik, ha tükrözzük kvintből:
Komponáljunk hozzá új dallamot!
c) Tükrözzük a pentachordokat nem a saját, reális tükreikkel, hanem az összes többi prím-, tiszta kvint-, nagyszekund-tükörrel! Például az 1:2-es modell pentachordjával állítsuk szembe a kromatikus pentachordot, és tükrözzük nagyszekundból!
Hogy mely pentachordok alá mely tükrözések illenek jól: tessék kikeresni. E munkához kívánunk jó szórakozást!
A zenei példák forrása:
294. Kurtág György: Vonósnégyes op. 1, V. tétel 1–5. ütem.
295. Debussy: Jimbo's Lullaby / Az elefánt bölcsődala (Children's corner / Gyermeksarok No. 2), 21–28. ütem, zongora.
297. Bartók: Dúr és moll (Mikrokozmosz II. füzet No. 59), zongora.
298. Bartók: Tizennégy bagatell, No. 1, zongora.
300. Bartók: Játék (két ötfokú hangsorral) (Mikrokozmosz IV. füzet No. 105) 10–16. ütem, zongora.
301. Bartók: Hommage à J. S. B. (Mikrokozmosz III. füzet No. 79), 1–4. ütem, zongora.
302. Bartók: Tükörkép (Mikrokozmosz I. füzet No. 12), zongora.
303. Bartók: Ellenmozgás (Mikrokozmosz I. füzet No. 17), zongora.
|